A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb bolygója. Felszíne, ha van is, de igazából nincs szilárd felszíne, nem alkalmas bármiféle életre.
Ez a helyzet a Naprendszerünkben található többi bolygóval is. Bár a csillagászoknak az elmúlt évtizedekben sok információt sikerült gyűjteniük a különböző bolygókról, csillagokról, azok felszíni és felszín alatti körülményeiről, egyértelmű jelét az életnek nem találták. De a kutatások folynak az egész Univerzumban.
Kiss László, akadémikus
Nagyon az elején tart. A legfőbb áttörés azok az exobolygók körében történnek. Más csillagok körül keringő bolygók témájában. Mindennap érkezik egy felfedezés . A Szent Grál, ugye az első exoföld felfedezése, a Földünkhöz hasonló, teljesen megfelelő Föld, bolygónak a felfedezése, ez még 15-20 év távolságra van.
A diákokat is érdekli, hogy a Földön kívül megvannak-e az élet feltételei máshol is az Univerzumban.
Szó András
A Naptól való távolság nagyban befolyásolja ezt. De a hőmérséklet és a vízhiány miatt szerintem nem.
A természettudományok népszerűsítését tűzte ki célul az a kétéves program, amely az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma, a Vas Megyei Tit Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja együttműködésében valósul meg.
Jankovics László, igazgató - ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium
A természettudományos ismereteket nemcsak népszerűsíteni akarjuk, hanem megakarjuk ismertetni, hogy nem ördög a matematika, nem ördög a fizika és matematikával, fizikával élünk. Az életünket ezek a dolgok szabályozzák.
A tervek szerint a program során tartanak még rendhagyó fizika órákat, matematika szakköröket, a TIT-ben előadásokat, de ennek lesz része a hamarosan induló csillagászati tábor is a szombathelyi obeszervatóriumban.
