18 és 67 éves kor között a magyar munkavállalók általában hétszer-nyolcszor váltanak -legtöbbször kényszerűségből- munkahelyet, gyakran szakmát is - mutatják a felmérések. A tudatos pályaválasztás azonban javíthat ezen az arányon.
Kardos Bernadett - pályorientációs szakember, pszichológus
"Olyan szakmát válasszon a gyermek, olyan iskolát válasszon, ami a későbbi munkaerő-piaci helyzetének megfelelő lesz, amiben jól érzi magát, kiteljesedhet szakmailag. Viszont egy másik oldala ennek, hogy a társadalomban rendelkezésre álljanak olyan szakemberek, akikre az egyes munkahelyeken szükség van."
A pályaorientáció feladata elsősorban a szülőkre és a pedagógusokra hárul, de meghatározói annak a gazdasági élet szereplői, a majdani munkáltatók is. Szombathelyen egyre gyakrabban fogalmazzák meg munkaerő-piaci igényeiket a cégek.
Bálint András - ügyvezető igazgató, Savaria TISZK Kft.
"Erre nem lehet más a válasz, minthogy az iskolák úgy tudják erősíteni a saját szakmai programjukat és beiskolázási arányszámaikat, hogy tudatos pályaorientációs tevékenységet kell mögé tenni, hiszen ez hozhatja meg, hogy a kellő információ eljut a szülőkhöz és a tanulókhoz."
A hazai tapasztalatoknak nagy hasznát veszik Szlovákiában, ahol a tanácsadás, a gyermekközpontú pályaorientáció még nem működik jól a mindennapi gyakorlatban.
Bödők Károly - elnök, Barátok Polgári Társulás, Szlovákia
"Az iskolákban van pályaorientációs tanácsadó, viszont az ő munkáját megnehezíti, hogy nincsen olyan cég, ami fogadja a gyermekeket, és a szülőknek kell halászni, keresni olyan helyet, ahova el tudnak menni szakmai gyakorlatra."
A szlovák-magyar együttműdés célja egy pályaorientációs hálózat kiépítése, a tanácsadásra vonatkozó tananyag kidolgozása, és a munkáltatókkal való együttműködés megerősítése.
