Újévi babonák

Január elsejét, Újév napját a XVII.század óta ünnepeljük. Korábban ezt a napot kiskarácsonynak nevezték, amikor az emberek felköszöntötték és megajándékozták egymást. Az ajándékozás hagyománya mára átkerült karácsonyra, a jó kívánságok viszont megmaradtak az Újévre. Mint minden jeles naphoz, így január elsejéhez is számos babona fűződik. A legtöbb a szerencsével kapcsolatos, de él néhány újévi jóslás-varázslás is.

Hogy a szerencse ne kerüljön el!

 

A ma is közismert újévi hiedelmek az ételekhez kapcsolódnak. A legismertebb babona szerint Újévkor disznóhúst és lencsét kell enni, hiszen a disznó előtúrja a szerencsét, a sok lencseszem pedig pénzbőséget hoz. Ebből következik, hogy a szárnyas húst kerülni kell, mert az elrepíti Fortunát. Halat sem szabad enni ezen a napon, mert akkor meg elúszik a szerencse. A rétessel viszont hosszúra nyújthatjuk a boldogságot, minél több töltelék van a süteményben, annál bővebben méri a boldogságot a sors az évben.

 

A szerencsét nem csak az evéssel lehet „előcsalogatni”. Egy babona szerint, aki újév reggelén elsőként merít vizet a kútból, az nagy szerencsére számíthat. Régen szokás volt még, hogy Újév hajnalán a kútnál mosakodtak, mert azt tartották, hogy így egész évben frissek maradnak.

 

Egy másik hiedelem szerint ezen a napon nem szabad semmit sem kivinni a házból, különben kimegy a szerencse is. Még a szemetet is tilos kidobni, mert ezzel a szerencsét is kidobjuk! Ezen kívül Újév dologtiltó nap, vagyis aki az ünnep alatt mos vagy ruhát szárít, az számíthat rá, hogy az év során sok állata elhullik.

 

Újévkor érdemes a vitákat és kellemetlen helyzeteket is megelőzni, mert ami e napon történik, az biztosan megismétlődik egész évben. Egy régi mondás szerint, akit Újév napján megvernek, azt egész évben verni fogják. Orvost sem szabad hívni az év első napján, különben egész évben betegségre számíthat az ember.

Újévi jóslatok

 

A legtöbb újévi jóslat és varázslás a földműveléshez kapcsolódik. A gazdák a gyümölcsfákat Újév reggelén megrázzák, hogy jó termésük legyen. Erdélyben a termőfákat az év első napján fel is köszöntik a bőséges szüret reményében. Az újévi időjárásból is jósoltak a gazdák. Ha süt a nap január elsején, akkor egész évben szép időre lehet számítani. A csillagos ég rövid telet, a hajnali piros pedig szeles esztendőt jósol.

 

Az újévi első látogató is fontos jóslatot hordoz. A hölgy látogató egy hiedelem szerint szerencsétlenséget hoz a házra, ezért régen a férfiak korán reggel indultak el ismerőseikhez szerencsét kívánni. Egy másik babona szerint az első látogató neme megjósolja, hogy az évben milyen jószágok fognak születni. Ha nő érkezett elsőként, akkor főleg nőstény állatokra, ha férfi, akkor hím állatokra számítottak.

 

Újév napja fontos férjjósló nap is! A hiedelem úgy tartja, hogy amilyen nevű férfit elsőként meglát a lány Újévkor, olyan nevet fog viselni férje is. Egy másik régi szokás szerint az újévi lencsébe mandulaszemet főztek, és aki azt megtalálta, az készülhetett az esküvőjére.

 

www.magyar-videk.hu