Szelektív hulladékgyűjtő sziget egy belvárosi lakótelepen. Az üvegek közé több PET-palackot is bedobtak, a lakosságnak tehát van még mit tanulnia a szelektálásról. Összességében azonban pozitívak a tapasztalatok, a szombathelyiek általában jól és szívesen használják a meglévő 80 gyűjtőszigetet - tudtuk meg a SZOVA Zrt.-től. A szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás a legfőbb alapelve a készülő hulladékgazdálkodási törvénynek is. Magyarországon a keletkező hulladék 75 százaléka a lerakókban végzi, a cél az, hogy ez az arány csökkenjen.
Csonka György - városgazdálkodási egységvezető, SZOVA Zrt.
"A technológiai folyamatokban azokat a hulladékokat minél inkább ki akarják szorítani, amelyek a lerakókrba kerülnek. Elsődleges a hulladék arányának csökkentése."
Ennél a szombathelyi cégnél évente 8-10 ezer tonna, többségében veszélyes hulladékot ártalmatlanítanak. Az új intézkedések őket is érintik: például a veszélyes hulladékok tárolási ideje három évről egy évre csökken. 2015-től napi elektronikus adatszolgáltatási kötelezettségük lesz, és a különböző engedélyekre vonatkozó szabályok is módosulnak.
Mészáros György - ügyvezető igazgató, Megoldás Kft.
"Nekünk gondot jelenthet az engedélyek érvényessége, úgy néz ki, hogy meg kell várni míg lejárnak, és azután újat kell kérni."
A legnagyobb visszhangot a hulladékkezelési közszolgáltatás tulajdonképpeni államosítása váltotta ki: ezt a tevékenységet 2013. január elsejétől csak állami illetve önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalkozás végezheti. Bevezetik továbbá a lerakási járulékot, amit a lerakókba kerülő szemét után kell fizetniük a szolgáltatóknak, az idén tonnánként 6000 forintot. Az állam ezzel együtt árstopot is hirdetett, tehát elvileg ez a költség nem hárítható át a lakosságra.
